MeisterSinger - Az időmérés rövid története

A stílus formáló kreatív részleteken kívül két további tulajdonság jellemzi az egymutatós órákat:

1. A hiányzó percmutató; így nem is mint karórát hanem mint egy mérőeszközt azonosíthatjuk.
2. A mutató megváltoztatott „lépés távolsága” a vizuális élmény másik nélkülözhetetlen eleme. Míg napjainkban a hagyományos - két mutatós – modelleken 12 óra alatt a percmutató 60-szor hajt végre egy perces ugrásokat, míg az egymutatós óra mutatója 144-szer öt perces ugrást végez.

Kreatív, egyedi stílusjegyek:

Mérőműszer hatás
A számlapon az egyszámjegyű értékeket nulla előtaggal egészítik ki.

Erőteljesen domborított zafírüveg
Az óra eleganciáját adja, hogy az üveg optikailag nagyítja a számlapot

Klasszikus, időtlen karakter
Az óratok keskeny éle a régi zsebórák formavilágát idézi

Tapintható minőség
Német manufaktúrában készülő - krokodil mintával nyomott - bőrszíjak

„Semmi sem véletlen egy MeisterSinger-en”

 

Egymutatós óra – az óra mint igazi mérőeszköz

Az indexek rendezettsége a jó olvashatóságot szolgálja: az órákat jelző indexek határozottak (hosszabbak és némileg vastagabb), a fél-és negyed órát jelzők vékonyabbak és rövidebbek, és a többi még kevésbé hangsúlyos. Így a leolvasás szinte magától értetődő. Az index-hierarchia pontosan olyan, mint egy mérőszalag esetén. Amikor mindezt kombináljuk a tűszerű mutatóval és megelőző nullával ellátott számozással, az összhatás a tökéletes időmérés benyomást adja, amely egyfajta "déjà vu" érzést kelt – az óra egyszerűen ismerősnek tűnik.
 

Manfred Brassler ezt mondja az óra születéséről:   „Az alapötlet az volt, hogy egy igazi mérőeszközt alkossunk. Több száz óramárka próbál eredeti, önálló termékarculatot építeni kiegészítő és megkülönböztető jegyekkel, de végül mégis csak egyre inkább egymásra hasonlítanak. Az én szándékom az volt, hogy az órát a mérőeszközöket tartalmazó fiókból vegyem ki és oda is tegyem vissza.”

Egy óramagazin szerkesztője így azonosította: "Akárcsak egy kreatív elem eltávolítása következtében is, az óra elvesztené elemi erejét. "

Hogyan olvassuk le az egymutatós órát

Egyszerű megmondani az időt egy MeisterSinger egymutatós órán. Az ”csak” rámutat az időpontra. Nem kell számolgatni a két mutató által adott információkkal.
Kétségtelen, hogy mindnyájan kétmutatós órákat használunk. De gondoljunk bele ahogy az első órakészítő megpróbálta elmagyarázni az első kétmutatós óra működését a családjának. Biztosak lehetünk benne, hogy mindez túl bonyolult volt a kortársak számára.

Honnan származnak az egymutatós órák?  

Az időmérés rövid története – korai évek és antikvitás

Nem a MeisterSinger találta fel az egymutatós órát. Éppen ellenkezőleg, az több mint 500 éves múltra tekint vissza. Abban a pillanatban, hogy az emberek elkezdték érzékelni időt, az mint jelenség még nem volt tisztázott. Az óragyártás kezdete, az időmérő eszközök használat valószínűleg visszanyúlik egészen az újkőkorig. A Stonehenge és a Nebra-i napkorong a legkorábbi bizonyítékai ennek. Mindkét eszköz a csillagok helyzetét volt hivatott meghatározni egy a közösség számára fontos pillanatban, például: a vetés idején. A korai felfedezések bizonyítják, hogy az első napórák 6000 évvel ezelőtt készültek, a vízórák durván 500 évvel később. Adott mennyiségű víz egy lyukon történő átfolyásához szükséges időt használták az idő méréséhez. Gabona vagy homokszemeket is használtak víz helyett. A homokóra velünk maradt, mint a tojásfőzés hasznos segítője.
 

Az időmérés rövid története – a középkor

A 14. században, szerzetesek és kézművesek készítették az első mechanikus időmérő eszközöket. Ezek az „előd órák” egyszerű, mechanikus eszközök voltak melyek, harangokat szólaltattak meg rendszeres időközönként. A 15. században kezdték meg a tudósok a természeti jelenségeket mérések segítségével vizsgálni. A kutatások számának növekedésével egyre nagyobb lett az igény az idő pontos mérésre is. Szenzációnak számított amikor Peter Henlein, egy nürnbergi kovács, eladta az első hordozható, fogaskerekes órát - a késő középkorban -, még akkor is, ha a jelzett idő rendkívül pontatlan volt. Ez csak kis részben volt annak a ténynek köszönhető, hogy az órák csak egy mutatóval rendelkeztek. A kritikus tényező a szerkezet pontossága volt. A szabályzószerkezetek akkoriban sokkal kiforratlanabbak voltak. Az órakészítők azóta is keresik a lehetőségeket, hogy a „lengő elem” (inga, billegő, …) - ami minden mechanikus óra járását meghatározza - a lehető legszabályosabban lépjen. A meghatározó találmányok – melyektől a mechanikus órák elnyerték mai formájukat – a 16-17. században születtek. Érdekes módon az órák fejlődése egymástól függetlenül, de párhuzamosan haladt Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Angliában.

A második mutató

A 17. századig nem szereltek az óramutató mellé percmutatót. Ez az újítás megváltoztatta az óra kinézetét. Az idő már nem egy adott pont volt, hanem mozgó rudak által bezárt szög. Azonban a percmutató nem ért el áttörést a 18. század közepéig.

Ahogy az órán belüli lengések egyre kiegyensúlyozottabbá váltak, a mindennapi életben úgy nőtt a nyugtalanság.
Az élet felgyorsult: küldönc szolgálatok indultak, a vasút új lehetőségeket ígért és a gyárakban addig elképzelhetetlen dolgok készültek nagy mennyiségben. Azonban mindez csak azért volt lehetséges, mert az emberek egyre inkább az idő köré szervezték életüket.

"Az óra, nem a gőzgép, az a gép, amely az ipari forradalmat a leginkább alakította."

Az amerika Lewis Mumford írta ezt 1934-ben az óra kultúrtörténetéről szóló írásában. És ez igaz: az óra megváltoztatta kultúránkat. Az idő pontos mérése napjainkban már magától értetődő - még ha nem is mindig a pozitív módon.

Az idő menete erősen befolyásolja mindennapjainkat. Életünk időpontokon és naptárakon alapul. Mindenki próbál időt megtakarítani. Az időhiány jelensége uralja az életünket.

Pedig az idő relatív!

Az idő múlását befolyásolja, hogy mit gondolunk és érzünk, és függ attól milyen szintű figyelmet szentelünk egy-egy eseményre. Életünk érdektelen pillanataiban szinte megáll az idő, míg tevékeny időszakok vagy boldog pillanatok elillannak egy szempillantás alatt. Minél több a kihívás, az érdekes feladat, annál gyorsabban telik az idő. A boldog pillanatokban is azt vesszük  észre mintha másképpen telne az idő. De nem kell az időnek alávetve élni életünket.
Az egymutatós óráival a MeisterSinger az órakészítés művészetéhez nyúlik vissza és megmutatja mennyire bájos, az időt ilyen egyszerű formában megjeleníteni. Talán azt is, megtapasztaljuk, milyen az, ha látszólag lassabban telik az idő, és nyugodtan élvezhetjük, hogy milyen sok idő „fér” minden egyes órába.

MeisterSinger büszkeségei

"A tökéletesség önmagában észrevehetetlen, de hiányzik ha nincs" Jascha Heifetz (hegedűművész)		"Úgy látom, munkám alapvető hajtóereje az egyediség és a hitelesség." - mondta Manfred Brasser, a MeisterSinger alkotója és alapítója.
		A márka rendíthetetlen hite az egyszerűség erejében, már a kezdetektől fogva egyszerre nyújt örömet a mechanika megszállottjainak, valamint az időtlen design szerelmeseinek. Nem csoda, hogy a MeisterSinger rendszeresen elnyeri a legnevesebb termék- formatervezési díjakat az általa képviselt kiemelkedően kreatív minőségért.

Határozott márka filozófia

A boldog átlag terméke

• Új > de más
• Különleges > de diszkrét
• Szerény > de nem unalmas
• Nonkonformista > de nem anarchista
• Egyedülálló > de nem extravagáns
• Magabiztos > de nem különc

Napjainkban bármit megtennénk, hogy időt takarítsunk meg: optimalizált technológiák, egyszerűsített folyamatok és felgyorsult kommunikáció. Miközben próbálunk ilyen módon időt nyerni, órák, percek és másodpercek bűvöletében rohanunk találkozóról-találkozóra. Paradox módon hangzik, hogy egy óra egy pillanat alatt képes biztosítai a szükséges pihenést, de elég csak egy pillantást vetni valamelyik MeisterSinger egymutatós órára, hogy ez bebizonyosodjon.

Honnan ered a MeisterSinger név?

Meistersingers – „Mester dalnokok” a 15. és a 16. századi Németországban élő, előkelő származású civil költők és énekesek voltak, akik a korabeli kézműves céhekhez hasonlóan csoportokba tömörültek. A versek és dallamok a céh szigorú szabályai szerint készültek. A dalnokok központja volt Augsburg, Nürnberg, Strasbourg és Frankfurt. A híres Wagner opera " A nürnbergi mesterdalnokok - The Meistersingers Nürnberg ", a mesterdalnokok versenyének történetét dolgozta fel. A dalnokok legjobbját babérkoszorúval Mesterdalnokká (Meistersinger-é) koronázták. Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a nürnbergi kovács, Peter Henlein és társa - az első mechanikus órák feltalálói - a főszereplői "A nürnbergi mesterdalnokok" című operának.

Ma, a név Meistersinger egy új hang az óra formatervezésben.

A MeisterSinger név felett található logó, egy fermáta, egy zenei jelölés, a szünet szimbóluma a kottából. Mikor egy hangjegy fölé vagy alá helyezik, azt jelzi, hogy a hangot hosszabb ideig kell tartani.

Önazonosság

Neves autómárkák pontosan meghatározott értékrenden belül végzik minden kreatív erőfeszítésüket. Ennek eredményeként, egy Mercedes egyértelműen más, mint egy BMW vagy egy Audi. Jelen korunkban nem életképesek az egyértelmű termékarculattal nem rendelkező márkák.

A termék maga a hős

Ebben rejlik a MeisterSinger erőssége. MeisterSinger órák a legjobbak a rangsorban, ha a márka felismerhetőségéről van szó. Egyediek és összetéveszthetetlenek.